Gyorsan mondom, hogy mindenki megértse

Megvan, hogy a cím eredetije honnan jön?

Valamelyik pozícióban lévő politikus úgy akarta alázni az ellenzéke egyes csoportjait, hogy végtelenül együgyűnek, rendkívül primitívnek állította be őket azzal, hogy az ellene megfogalmazott vádra valami egyszerű választ adott, és mielőtt ezt tette volna, azt mondta: „Lassan mondom, hogy mindenki megértse.” Magyarul, nem lesz bonyolult, amit mond, de azért fő az óvatosság, akkor most a „gyengébbek kedvéért” megpróbálja nagyon lassan…

Amiről viszont én akarok beszélni ebben a blog-bejegyzésben, azzal az a baj, hogy pont, hogy túl egyszerű. Túl egyszerű ahhoz, hogy felfogható legyen a jelentősége, ezért azt mondhatnám a fenti címet tovább ferdítve, hogy:

Bonyolultan fogom mondani, hogy mindenki felfogja a jelentőségét.

Igen, mert ami egyszerű, arra hajlamosak vagyunk legyinteni, azt mondani rá, hogy jelentéktelen, hogy nem számít.

Vagy ami még rosszabb: „Igen, ez igaz, de hát ez annyira evidens!” „Ezt mindenki tudja! Mit akarsz ezzel a közhellyel mondani?”

Talán azt, hogy nem véletlenül közhely, hogy komolyabban kellene vennünk.

Az én mostani közhelyem az, hogy: „a mai világban, amire nem fordítasz kellő időt, energiát, aminek a megszerzése érdekében nem teszel bizonyos lemondásokkal járó, sőt, néha fájdalmas lépéseket, az egyszerűen nem lesz, nem jön létre, nem éred el”.

Ha valami túl könnyen jön, annak nem lesz meg a jelentősége, annak nem vesszük észre az értékét, így képtelenek leszünk a helyén kezelni, és így el is veszik a számunkra. Igaz ez gyerekkori játékokra, a könnyen megkapott nőkre vagy férfiakra, az állásokra, és mindenféle lehetőségekre, de még egy szelet dobostortára is.

Ha csak úgy van, akkor olyan semmi dolognak tűnik.

Inflálódik.

Ha nem adunk érte semmit, nem is tulajdonítunk neki értéket.

Az internet korában az információ az, amiből a legtöbb van, mindenki eláraszt mindenkit a hol jó, hol rossz tartalmaival, és győzd kiszedni belőle az igazán értékeset. Így hát csak az lesz értékes a számodra, amit értékesnek gondolsz, amire időt, pénzt, energiát fordítasz.

Ha komolyan gondolod, hogy fejleszteni akarsz az írói képességeiden, akkor ez utóbbit nem úszhatod meg. Egyszerűen azért, mert így működik a világ. Ha nem hiszed el, nézz körül! Vedd észre, mik azok a dolgok, amiket nem értékelsz kellőképpen! Mert csak úgy evidenciaként ott van, és ezért a töredékét se használod ki annak a tényleges értékéből.

Ez után döntsd el, hogy valóban meg akarsz-e tanulni jobban írni, és utána gondold végig, hogy ezért te mit lennél hajlandó megtenni, miről lennél hajlandó lemondani!