Azt mondják, Magyarországon nem lehet az írásból megélni. Ez majdnem így is van. Majdnem. Meg lehet élni az írásból, nem is rosszul, de ahhoz jól kell írni, és tudni kell ezt-azt a magyar könyvbizniszről.
1997-ben kaptam először ajánlatot egy kéziratomra, méghozzá az Alexandra Kiadótól. Aztán valahogy semmi sem lett belőle, de az eset jól példázza, hogy milyen pofára esések érhetik az egyszeri, tájékozatlan magyar írót.
Mindent egy lapra tettem fel, és 1997-re már ijesztő mértékben el voltam adósodva. Az Alexandra jelezte, hogy érdekelné az egyik írásom, én pedig elkezdtem azon gondolkodni, hogy mennyit is kérjek. Tudtam, hogy két variáció van: fizetés előre, egy összegben, vagy részesedés minden egyes eladott könyv után. Az elsőt választottam, mert bajban voltam, és arra jutottam magamban, hogy 3 millió forintért hajlandó vagyok eladni az írásomat.
Kissé fájt, hogy ilyen keveset kérek, de létfontosságú volt, hogy pénzt keressek végre, és biztosra akartam menni. Felhívtam az Alexandrát, és mondtam, hogy az első verziót választom, és nem kérek részesedést az eladott példányok után. Mondták, hogy rendben. Készültem, hogy kimondom: 3 millió forintot kérek, de megelőztek, és ők mondták ki az árat.
Száznegyvenezer forint…
Igen, pontosan: 140.000 forint. Ennyit kínáltak életem munkájáért. Eléggé megsemmisítő érzés volt ülni a fotelben, fogni a telefonkagylót, és szembesülni a ténnyel, hogy hiába adják ki, amit írok, attól még nem változik meg az életem. Nem járok majd Aston-Martinnal, nem költözöm Monaco-ba, nem lesz a fotóm az újságok címlapján, nem állítanak meg az utcán autogramért.
Végül, nagy nehezen, de elfogadtam a 140 ezres ajánlatot, mert tényleg bajban voltam. Aztán soha többé nem hívtak az Alexandrából, és én sem értem el többé azt az embert, akivel beszéltem, így végül nem adták ki a könyvemet.
Ma a helyzet pontosan ugyanolyan, mint akkoriban volt, ’97-ben, azzal a különbséggel, hogy ma a pénz kevesebbet ér, mint akkor. Ma is éhbérért dolgoznak az írók. Az egyösszegű kifizetés tehát nem járható út, marad a részesedés az eladott példányok után.
De számoljunk egy kicsit!
Ha egy könyv 2.500 Ft-ba kerül az üzletben, abból körülbelül 1.250 Ft-ot kap a kiadó, vagyis nagyjából a felét. A többit elviszi a kereskedő (terjesztő + bolt). Az 1.250 Ft-ból a kiadó fizeti a nyomdaköltséget, a borítót, a tördelőt, a korrektort, az írót, a TB-t, az adót, és ebből van a haszna. Így, egy normál szerződés esetén, egy 2.500 Ft-os könyvből a szerző mintegy 40 Ft-ot kap. Bruttó 40 Ft-ot. Ebből kell majd adóznia.
Ahhoz, hogy meg tudjunk élni, évente legalább 3 millió Ft-ot kell keresnünk. Ez a minimum. Ebből fizetünk adót, és a maradékból élünk.
Ha 40 Ft-ot kapunk egy könyv után, akkor egész pontosan 75.000 db könyvünknek kell elfogynia ahhoz, hogy 3 millió forintot keressünk, és éppen hogy meg tudjunk élni. Vagyis, az ország öt legolvasottabb írói között kell lennünk.
Persze, lehetünk öntelt amatőrök vagy szerény zsenik, és hihetjük, hogy akkora sztorit írtunk, ami el fog fogyni 75 ezer példányban. De lassan a testtel! A zsenik nagyon, nagyon, nagyon kevesen vannak, és nemhogy a kiemelkedő sztorik ritkák, de még az olvashatók is. De tételezzük fel, hogy valóban megírtuk azt a regényt, aminek azután két vállra kellene fektetnie a világot. Mi történik ebben az esetben?
Hát semmi. Azért nem, mert Magyarországon a kiadók amatőrök. Mindegyik. Volt egy előző rendszer ebben az országban, aminek az volt a sajátossága, hogy nem volt piaci verseny, így pedig nem kellett érteni nagyon semmihez. Egy könyvkiadó esetében a siker a nagyobb állami támogatás volt. Emiatt a könyvkiadás nem vált szakmává, és még ma sem az.
A kiadók csak a legritkább esetben tesznek bármiféle marketinget egy-egy könyv mögé, és még a „megmarketingelt” könyvek se gyakran futnak be.
A kiadók Magyarországon évente mintegy 14 ezer könyvet adnak ki, abban bízva, hogy hátha egy-két könyvüket valahogyan felkapják majd és az sikeres lesz. Ez a stratégia. A kiadott könyvek többségével senki nem tesz semmit. Senki nem foglalkozik velük. Sem a kiadó, sem a terjesztő, sem a könyvesbolt. Senki nem próbálja meg azokat eladni.
Tehát, ahhoz, hogy minimális szinten megéljünk, mint írók, legalább 3 millió Ft-ot kell keresnünk egy év alatt. Ehhez 75 ezer darab könyvünknek kell elfogynia. Méghozzá úgy, hogy sem a kiadónk, sem a terjesztő, sem a bolt nem dolgozik majd azon, hogy a könyvünket széles körben megismerjék. Mindezt pedig még tetézi az a tény is, hogy Magyarországon minden hónapban hozzávetőlegesen 1.200 új könyv jelenik meg.
Hogyan lehet akkor megélni az írásból?
Van rá mód. De csak akkor, ha tényleg jó a sztori, és mindent a kezünkben tartunk. A kulcs a magánkiadás.
A magánkiadásnak azonban vannak költségei. Ezek a következők:
- borító – 150.000 Ft (professzionális)
- korrektúra – 20-50.000 Ft (terjedelemtől függően)
- tördelés – 20-40.000 Ft (terjedelemtől függően)
És ott van még a nyomdaköltség is. Az sok mindentől függ. Oldalak száma, könyvméret, papírminőség, borítóminőség, példányszám. A keményfedél nagyon megdrágítja.
Az előkészületek (borító, korrektúra, tördelés) és a nyomdaköltség együttesen 500.000 Ft alatt tartható, és az eredmény 1.000-1.500-2.000 darab, jó minőségű könyv. Ezeket pedig el lehet adni 2.500-3.000 Ft közötti áron.
Magánkiadásnál könnyen kereshetünk 1.000 Ft-ot minden egyes könyvön. Így elég, ha egy év alatt eladunk 3 ezer darab könyvet. Ez lehetséges, nem?
De még a befektetést is megspórolhatjuk, ha előrendelést adunk a könyvre, és nagyon sokat dolgozunk.
Tehát, fájdalom, de Magyarországon a magánkiadás és az internetes terjesztés az út. Ez a módja annak, hogy meg tudjunk élni az írásból.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- 169320 reads
hozzászólások
azael
Kedves Írók és Olvasók!
hétfő - 12:55Kedves Írók és Olvasók!
Azt látom, hogy a jogdíjakkal csínnyán bánnak a kiadók, de hogyan kell adózni a megkeresett összeg után? Én, ha a regényem elkészül, és hajlandó kiadni az egyik kiadó, akkor az eladott példányok után kérnék jutalékot. Ekkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségeim lennének? Adószámos magánszemélynek kell lennem ehhez? És a kiadónak mit kell fizetnie? Tudtok erről nekem egy kis gyorstalpalót tartani? :)
A válaszotokat előre is köszönöm!
Roland
Azael!
hétfő - 12:08Azael!
Jelenleg a bruttó szerzői jogdíj után a kiadó befizet 27%-ot, te pedig a következő jövedelemadót: 90%*bruttó díj*16%. A 90% azt jelenti, hogy a NAV a szerzői jogdíj 90%-át tekinti jövedelemnek, a 16% pedig az SZJA kulcs.
uliczky33
Amint itt a hozzászólásokat
vasárnap - 14:31Amint itt a hozzászólásokat olvasom, eléggé kacifántos egy könyvet manapság kiadni. Azonban egy sor, amit olvastam felkeltette az érdeklődésemet, elég tömör megfogalmazás, pedig én erről szeretnék többet megtudni. Amennyiben van valakinek a következőről információja, azt nagyon szívesen venném.
"De még a befektetést is megspórolhatjuk, ha előrendelést adunk a könyvre, és nagyon sokat dolgozunk."
köszönettel, uliczky33
mzsotya
Sziasztok!
szerda - 10:13Sziasztok!
Sok mindenben kerültem képbe a hazai lehetőségekkel kapcsolatban és nem látom túl rózsásnak a helyzetet. Ennek ellenére meg akarom írni a regényemet, mert ki akar jönni belőlem!
Tudtok-e valamit a külföldi kiadás lehetőségeiről, külföldön nem lehetne-e jobban keresni vele?
mzsotya
Megbízhatók a hazai kiadók?
szerda - 10:16Megbízhatók a hazai kiadók?
Sziasztok!
Van egy nagyon jó regény ötletem.
Mondjuk megírom és készen van a kézirat.
Hogyan tovább? Bekopogok az egyik kiadóhoz leteszem az asztalra, elolvassák és vagy kell, vagy nem?
Mi a biztosíték, hogy nem lopják el a kéziratot? Átveszik hivatalosan, vagy hogy van ez?
anatole hongrois
anatole hongrois
vasárnap - 11:17anatole hongrois
Permalink
új
Könyvkiadás.
Sacinak igaza van, nem szabad feladni. Ma Magyarországon a könyvkiadás siralmas. Több kötetemet kiadattam. A Lilli kiadó adta ki. Hibásan, és összecsapva. Megjegyeztem, majd feljelentettem de megszüntette a céget és azonnal a bíróság nem találta. Vesztettem több százezer forintot, ( Euróból számolva ) )Majd jött a Novum verlag. Itt is elkezdtem a regényeimet kiadatni. Hatalmas összeget kértek. Nem fizettem ki egyben és ez elég volt arra, hogy felmondjanak. Lenyelték a hatalmas összeget és még ők voltak akik fenyegettek. Tervekre, irodai munkára stb fogták rá a vissza nem fizetést. Ha egyszer nem történt munka, nem volt kiadás akkor mire vonta le? Sok kiadót kerestem meg, iszonyú összegeket kérnek és színvonaltalan, hibásan adják ki a könyveket. Ez a Magyarországi könyvkiadás ma!
Brigi94
Érdekelne, hogy valaki
hétfő - 15:16Érdekelne, hogy valaki jelentetett meg könyvet (vagy próbált megjelentetni) az Underground kiadónál? Nagyon olcsónak és szimpatikusnak tűnik az ajánlatuk, amit a weboldalukon lehet olvasni. Valaki tud róluk valamit?
Mayama
illuzióvesztés
szombat - 17:26illuzióvesztés
Hűűűűhhhhaaa...Nos, elkeseredtem, bár, mit is képzeltem? Hogy kiadják a regényemet egy-két éven belül és végre feltudok valamit mutatni??! Áááá, kár volt beleélnem magam, viszont nem bántam meg azt a sok időt, amit a leendő könyvemre áldoztam...valószínű eztán is megteszem, igaz kevesebb lelkesedéssel, de ha másért nem is, legalább a lányaim betekintést nyerhetnek gyerekkorom legszebb éveibe....igaziból az első kötetem már benn van az alexandra kiadónál, most éppen várakozok a válaszukra, de azt hiszem feleslegesen.
webtrex
Tördelés
szerda - 19:20Tördelés
Sziasztok!
Én egy kicsit másik oldalról nézem most a dolgokat, mivel én tördelő vagyok. Eddig több 10000 oldalnyi könyvet tördeltem be, igaz nem Magyarországon, hanem Dániában. Magyar és egyéb nyelveken is. Igazából ami érdekel engem, tőletek, mint íróknak mi az, ami szükséges egy tördelőtől. mi számotokra a kívánatos? :)
Titi
internetes megjelenés
szombat - 11:09internetes megjelenés
Valaki esetleg tudja hogy lehet internetre feltenni kész írást? Ninxs kiadó,én magam tenném fel a kész kéziratot!
Köszönöm
Csibe
Szia Titi!
kedd - 17:27Szia Titi!
Amennyiben kész írással rendelkezel, akkor először talán nem feltenni kéne, hanem egy pályázatra elküldeni. Az mégis csak jobb első körben, minthogy feldobd az internetre.
Amúgy a Te saját döntésed ez, de én előbb egy pályázatra küldeném el azt amit írtam.
Már csak azért is, mivel ez egy jó kis megmérettetés, hogy miként is fogadják az alkotást. Ezzel szerintem nincs vesztenivalód, max. kivárni a határidőket amik vannak.
Az internetre pedig fel tudod tenni, de kérdés milyen formában szeretnéd feltenni.
Olvasható, vagy letölthető forma, vagy vegyes felvágott?
Az olvashatót akár az fb.-re is felteheted valamelyik írók-olvasók csoportba, vagy keresel egy blogot, és oda írsz. Vagy csinálsz egy saját webfelületet. Bár azt a személyes fb. oldaladon is megteheted, hogy csinálsz egy csoportot, kitalálsz valamilyen csoportnevet, s egyszerűen elkezded adagolni az írásodat. Hm?
Ha rám hallgatsz pályázat, ha nem akkor is pályázat, ha meg végképp nem akkor tedd fel. Sok sikert!
Cs
bookfan
Sziasztok!
vasárnap - 14:56Sziasztok!
Szeretném árusítani a könyvemet,hogyan lehet ezt megtenni ma magánszemélyként?Milyen kötelezettségek vannak,és hogyan kell leadózni a bevételt?Köszi előre is.
Üdv.
Krisz N
Ha még aktuális, keress meg :
kedd - 22:20Ha még aktuális, keress meg :) Lehet sok mindent magánszemélyként, olcsón, nem is kell a kiadó!
Krimiblog86
Szerintem írj Szecsődi M.
vasárnap - 18:28Szerintem írj Szecsődi M. Lászlónak privátba, az a biztos!
Annamarie
Sziasztok! Németországban
szerda - 14:33Sziasztok! Németországban élek és jelenleg az első könyvemen dolgozom. Magyarul írom, viszont azok után amit sok helyen (itt is) olvastam, úgy döntöttem, hogy először inkább Németországban jelentetném meg. A probléma az, hogy németből nem vagyok olyan szinten, hogy én magam fordítsam le a könyvem, vagyis szótárral úgy ahogy biztos megoldanám, de egy anyanyelvi szinten németül és magyarul beszélő emberre inkább rábíznám a minőség jegyében. Ez által felvetődik a kérdés, hogy kivel fogom lefordíttatni és mennyit kell majd érte fizetnem. Mindenesetre egy 300-350 oldalas könyvet tervezek. A kérdésem az lenne, hogy ha fordított anyaggal jelentkezem egy német kiadónál, akkor jogilag fel kell majd tüntetni valahol, hogy ki fordította, vagy ez lényegtelen már a továbbiakban? Számít valamit hogy a magyar változat volt időben előbb? Biztos lehetek benne, hogy a fordító nem tesz keresztbe bárhogyan, vagy igénye lehet a publikálás után bármire? Továbbá, ha utána külföldről érdeklődnének a könyv iránt, és meg akarják jelentetni, ahhoz minden esetben velem kell megegyezniük, ugye és nem a kiadóval? Szóval én döntöm el X országban az eladások után a honoráriumomat? Köszi a segítséget és a jó tanácsokat előre is.
Krisz N
A fordítás drága dolog
kedd - 22:26A fordítás drága dolog
Szerintem érdemes magyarul megírni, megjelentetni, megnézni, milyen a kereslet, és a befolyó összeget költeni a fordításra. Mindenképpen szükséged lesz olyan anyanyelvi lektorra, aki a kulturális különbségekre is rá tud mutatni a fordításban. (Nem elég egy németül jól tudó, de magyar fordító.) Nekem van kapcsolatom "fordítás-menedzserhez", aki ilyesmit intéz. A fordító személyét a kész könyvben illik feltüntetni, de neki ez nem szerzői alkotása. A honoráriumot pedig kábé soha nem döntöd el te magad. Ha magánkiadásban mész, akkor az árat kell belőnöd nagyon pontosan, hogy megtérüljön a kiadás és még keress is egy picit.
UMedve
Végigolvastam, lehangolódtam.
kedd - 14:00Végigolvastam, lehangolódtam..., de csak egy kicsit, mert az itteni írások kissé egyoldalúak.
Ki is fejteném, ezt miben látom:
Jó mérnökhöz méltóan, megvizsgáltam a kérdéskört minden oldalról.
A magyar írójelölt, hogyan is néz ki. Vesz egy gépet, kitalál valamilyen - vagy fogyasztható, vagy nem - történetet. Természetesen meg van róla győződve, hogy az ő sztorija a legjobb. Majd elkezdi "megpapirosítani".
Miután ez megvan, úgy gondolja, hogy jön majd egy kiadó, aki kiadja, és aztán dől a lé...
Hát akkor nézzük meg mi a baj itt:
Amiket olvastam, hogy a kiadó mennyit kér, az tényleg pofátlanság, és teljesíthetetlen. A kiadó semmilyen rizikót nem vállal, tehát mindent áthárít az írójelöltre.
Ez nagyon nem jó, és pofátlan is.
DE
Az sincs rendben, hogy ma Magyarországon mindenki író akar lenni, és mindenki annak képzeli magát. Persze könnyebb otthon verni a klaviatúrát, és semmi mást sem csinálni, mint a Lidl-ben a pénztárban üldögélni. Na de ezen tegyük túl magunk. Tegyük fel, hogy ami kéziratot bead, még talán fogyasztható is.
És akkor nézzük meg a Kiadó részéről is a dolgokat. A kiadó találkozik egy kézirattal, amit valamilyen "noname" író beadott. Miért vállalná be a teljes költséget ? Én biztos nem vállalnám be, mivel a magyar könyvpiac olyan amilyen. Vicces, hogy az író megír valamit, majd úgy gondolja, hogy a Kiadó minden rizikót vállal, és majd ő megkapja a pénzt.
Erről senki sem hiheti, hogy rendben van.
Az egész Kiadási procedúrában a könyvesbolt kaszál, neki nincs rizikója, max. a bérleti díjat fizeti egy multiban. Tehát ahogy olvasom a Bolt leveszi az eladási ár felét, nulla befektetéssel és rizikóval. A probléma abból adódik, hogy ebben az "országban" mindenki úgy gondolkodik, hogy a haszon az enyém, a bukta, pedig a másiké...
Tehát itt valami kompromisszum kellene, egyrészt a Kiadó, másrészt az Író részéről is. A Kiadási költséget azért a két résztvevő között el kellene osztani. Ha van haszon osztozzanak, de akkor a veszteségen is.
Mivel a boltok is igen nagy bajban vannak, a Kiadó simán el tudná érni, hogy a Bolt kevesebbet vigyen el, hiszen sem eladni nem tudnak, majdnemhogy semmit, és rizikót sem vállalnak. Persze a Kiadó miért is tenné meg ezt, hiszen ez a bevett szokás. Ez már szokásjogon alapul...
Tehát amit én reálisnak látok, az a költségmegosztás a Kiadó és az Író között, mert így mindkét fél érdekeltté van téve. Az Író, hogy csak olyan sztorik jelenjenek meg, amik fogyaszthatóak, a Kiadó pedig az esetleges reklámok, marketingek terén. A Bolt, pedig kb. egyharmados bevételével szintén a reklámban közreműködhetne. Persze ehhez kevés mindez amit én itt összehordta, ehhez elhatározás kellene, és nem a bevett "szokásjog". Ehhez mindhárom félnek változtatni kellene a hozzáállásán. De ahogy a régi mondás is mondja, nem akarásnak...
Maszat
UMedve ez száraz, tömör és
vasárnap - 20:40UMedve ez száraz, tömör és velős volt. És valószínűleg igaz is.
Valószínűleg az én megközelítésem idiótaság lesz, de azért leírom.
Én az egész problémát abban látom, hogy anyagilag közelítjük meg a dolgokat: Mennyibe kerül nekem a könyv kiadása, és mennyit kaszálhatok rajta? És ezen filózunk ahelyett, hogy összehoznánk valamit. Persze anélkül hogy valóban utána néznénk a dolgoknak. Csak azt lássuk, hogy a Harry Potter írója milyen jól megszedte magát. És ez az egyetlen motiváció ami miatt neki fogunk írni. Hogy egy kis mellékes jól fog. Persze az ilyen hozzáállás felverte az árakat, mert pl. már nincs elég embere a kiadóknak, hogy ennyi kéziratot elolvasson.
Ennek nem így kellene lennie. A művészetnek ingyenesnek kéne lennie, vagy legalábbis könnyen elérhetőnek az emberek számára. Mint ahogy a kultúrának és a műveltségnek is. Angliában például a múzeumok látogatása ingyenes. Az összes. Persze a múzeum és a könyvírás nem ugyan az.... és nem tudom hogyan lehetne úgy megoldani a dolgot, hogy ha valaki olvasni akar, akkor ne keljen olyasmiért fizetnie, amiért az író is fizetett. Mert végül is az olvasó azért fizet, mert azzal a pénzel értékeli a tartalmat. Az író meg azért fizet, hogy eljusson a tartalom az olvasóhoz... A kiadó úgy fogalmaz, hogy a fentebb említett költségek épp hogy fedezik a nyomtatási, tördelési, bekötési költségeket, plusz a reklámot. Végső soron akkor a nyomda és a reklámcégek járnak csak jól az egészből? Vagy ők is hárítanának ha rákérdeznénk?
Szóval én azt látnám megoldásnak ha ingyen lenne az egész. Az író nem fizet, és az olvasó sem fizet. Az írott mű legyen ingyenes és terjedjen az interneten. :) Én a magam részéről ezt hamarosan meg is fogom próbálni.
Üdv mindenkinek, és fel a fejjel még megválthatjuk a világot :)
Krisz N
Majdnem
kedd - 22:42Majdnem
A boltok jutaléka szerintem is magas, bár náluk is elég nagy a költségoldal (a raktár náluk van, ez kábé a legnagyobb része a költségeknek). A kiadók jussa igen kevés: az ő vállukon van a fordítás, szerkesztés, borító költsége, ja, és akkor finanszírozzák meg a polcok tartalmát. Amikor a Libri nyit egy új könyvpalotát, megkérdezi a kiadókat, van-e rá pénzük? Nyilván nem. Csak berendeli a könyveket. Ezért gondolták azt a kiadók, hogy pénzt kérnek a bizomány helyett: azt a részt elkérik a könyveikért, amit ha a vevő megvesz, a bolt kifizetne nekik. Ami egy jó ötlet. Ismétlem: ötlet. Évekkel ezelőtt kitalálták, nem lett belőle semmi.
Hogy a nyomdának jó lenne? Le kell lombozzam, aki nyomdát nyitna: a kiadók húzzák le az árakat, egy átlag könyv előállítási költsége ma már csak kb 300 Ft. Igen, 300 Ft.
Ja, és akkor ott a sor végén a szerző, az ő kis 5-8%-ával, és örül, ha 500 könyvet elad. Ez a magyar valóság: senki nem jár jól.
És miért nem?
Mert kevés az olvasó. Miért? Mert drága a könyv. Ha 1000-2000 Ft között lennének a regények árai, és még a kormány is méltóztatna tenni valamit az olvasás népszerűsítéséért, ahelyett, hogy a gyerekeink tantervét évenként reformálja, na, akkor lennének olvasók. És ez nem aktuálpolitika: a szoci óta így van.
Szerzőként mit tehetsz?
Megjelentetheted a könyved te magad, minél olcsóbban. Vidd be a boltokba is, hadd lássák az emberek, hogy kevesebbért is lehet jót venni. Jó pedig akkor lesz a könyved, ha egy profival megnézeted.
Matt
"Jó pedig akkor lesz a
vasárnap - 10:02"Jó pedig akkor lesz a könyved, ha egy profival megnézeted"
Öööö... nem.
Maszat
Kösz Krisz N :) Látszik, hogy
vasárnap - 22:28Kösz Krisz N :) Látszik, hogy te benne vagy a témába és nem a reggeli kávé mellett, vagy körömfestés közben gondolkodsz el a kiadás rejtelmeiről. Már csak egy kérdésem van, hogy ki számít profinak? Ő is íróként kellett kezdje? Vagyis a profi, hogy lett profi? Olyan aki eladott x szerzőtől egy halom könyvet? Vagy olyan aki tudja, hogy ő maga mire képes és a saját stílusában jó könyveket ír? Vagy van egy bizonyos végzettsége? És az ő első munkáját ki nézte meg? És én hogy lehetnék profi még az első könyvem előtt? És ha megkeresek valakit, aki profinak mondja magát, honnan tudhatom, hogy megbízhatok benne, és a tanácsai az én fejlődésemet szolgálják? Esetleg van valami javaslat?
Kovács F. István
Sziasztok, szia Maszat!
csütörtök - 19:41Sziasztok, szia Maszat!
Nemrég az a megtiszteltetés ért, hogy előszót írhattam egy antológiához. Azok a szónoki(?) kérdések juttatták eszembe, melyeket megfogalmaztál... Nem baj, ha idemásolom egy részét?
"Mi lehetne más az alkotó szándéka, mint beavatni az olvasót a korlátlan szabadság világába! Abba a világba, melyben ő maga is barangolhat, hiszen a képzelet szárnyalásának csupán saját maga szabhat határt. Az alkotó gondolatoknak nem állhatja útját senki és semmi más, csakis saját lelki gátjaink, a megfogant és megszülető üzenetek iránti alázat hiánya, hiszen mi magunk csupán eszközei lehetünk a sors akaratának abban, hogy megmutassa útjait, törvényeit és szándékait általunk. Természetesen nem vagyunk egyformák! Van, aki jobban, van, aki kevésbé képes átadni magát ennek az érzésnek és ennek az alázatnak. Egyikünk szárnya képes arra, hogy a csillagokig röpítse a képzeletet, a másikunké „csupán” a fellegekig. Repülni azonban mindnyájan képesek vagyunk!
Gondoljunk csak bele, a madarak között létezik-e profi, vagy amatőr? Vajon lenézi-e a sármány, vagy a rigó a varjút, a sas a sólymot, a fecske a verebet? Nem hinném. Annál inkább sem, mert mindegyikük tud valamit, amit a másik nem. És talán azért sem, mert tévedhetetlen ösztöneik megmondják, hol a helyük a madarak társadalmában, és – mondom – ez az ösztön nem téved soha!
Az ember azonban képes és hajlamos felülbírálni a józanságra intő ösztönöket. Gyakorta elfelejti, hogy egy értékes építmény megvalósítása mennyire sokféle szakértelmet igényel, melyek közül, ha csak egy is hiányzik, a ház nem lesz tökéletes. Persze, tökéleteset alkotni nem könnyű! De, ha nem is törekszünk rá, akkor egyenesen lehetetlen! És akkor azok, akik kajánul és tétlenül szemlélték az építkezők igyekezetét, elégedettek lehetnek – ők megmondták előre. Ám arról nem feledkezhetnek meg – sem a fanyalgók, sem az alkotásban alázattal részt vállalók –, hogy a közösen létrehozott mű, ha nem éppen tökéletes, akkor is értékes!"
Hát... nem éppen a jogdíjakról, meg ilyesmikről szól, de talán segíthet picit abban, ha az ember tehetséget érez magában, felépítse magában az önbizalmat is. A hitet, hogy képes értéket teremteni, és abban majd örömét leli. A megjelentetés "borzalmaival" utána is ráérünk foglalkozni.
Maszat
Sziasztok!
péntek - 22:02Sziasztok!
Ó. Köszönöm, Kovács F. István! Annyira örülök a bejegyzésednek! Még hogy nem baj? Én egészen fellelkesültem! Olyan jó lenne, ha sok ilyen lelkesítést kapnék!
Ha ez az oldal arról szólna, hogy segítsünk egymásnak túljutni a holtpontokon, fejlődni és elérni valamit. Ha a fanyalgók, és a kajánul szemlélődők „én megmondtam”-ja nem jutna el hozzánk olyan gyakran. :)
Kovács F. István
Kedves Maszat!
vasárnap - 11:11Kedves Maszat!
Bevallom, jólesik, hogy találtál értéket a gondolataim közt. Az is jólesik, hogy megerősítettél abban a hitben, vagyunk jó-páran akik nem tekintik rivalizálásnak az alkotást - hisz Te magad is ilyen vagy (elolvastam a "tortás" posztodat is...). Innentől már csak egy lépés az, hogy az "észosztást" nem valami nagyképű igehirdetésnek tekintjük, hanem olyan interaktív együttműködésnek, melynek során mindenki kirakhatja a kis kincseit a placcra. Az érdekes ebben az, hogy mennél többen és mennél többet vesznek el belőle, annál több lesz... Szerintem azért ez az oldal erről is szól. :-)
belab
DRÁGA TÉVEDÉS!
péntek - 13:39DRÁGA TÉVEDÉS!
kedves írók. távol álljon tőlem, hogy bárkit is kioktassak, csak szeretnék megosztani 1 nézőpontot. több kommentelő is írta, hogy ő író és miért kellene neki marketinggel foglalkoznia, s úgy érzem a legtöbben kb ebben a szellemben állnak hozzá ehhez a témához. ez szerintem hatalmas és főleg DRÁGA TÉVEDÉS! mindenki tudja, hogy változó világban élünk és a mai körülmények, követelmények másak, mint akár csak pár éve is. manapság nemcsakhogy ajánlatos foglalkozni marketinggel, hanem ha vki nem teszi, annak valószínűleg nehéz élete lesz. ez minden szakmára érvényes. mindegy, hogy vki sportoló, fodrász, pszichológus, zenész, vagy gyógyász. marketing nélkül borzasztó nehéz elérni bármit is. én sem vk profi marketinges, csak felismertem szükségességét, és magam is elkezdtem pénzügyben művelődni. sztem az iskolrendszer egyik legnagyobb hibája, hogy nem tanítja meg a fiatalokat kiigazodni, érvényesülni a világban, pedig fontosabb (és főleg hasznosabb) lenne mint pl a kémia, vagy a földrajz. mindenkinek fontos lenne kiismernie magát legalább alap szinten nemcsak abban, hogy hogy müködik a reklám ipar, hanem úgy általában a pénzvilág. minél tájékozottabb vki pénzügyben, annál több lehetöséget fedez fel.
ehhez a témához nagyon jól illik Spencer Johnson: "Hová lett a sajtom?" tanulságos kis tanmeséje. minden jót!
Viktor
Én olvasóként tenném hozzá,
hétfő - 13:03Én olvasóként tenném hozzá, hogy ne a fiatalokat bántsuk, mert nem olvasnak! Sokan olvasnának, de az vicc, hogy a Libriben egy puhafedeles könyv 4-5 ezer forint. Amiből kiesnek a lapok fél év után. A könyvek színvonala meg a béka segge alatt, ezekben a könyvesboltokban nem lehet normális olvasnivalót találni. Legutóbb Bíró Szabolcs könyvet vettem ott, de őt is a feleségem találta interneten. A könyvet pedig 2 napra szerezték be, így gondolom őt sem lehet megvenni csak úgy a Libriben.
Szerintem ma könyvet úgy lehet kiadni, hogy az online marketingre kell támaszkodni. Ha ért ehhez az író, akkor jó, ha nem, akkor meg ki kell fizetnie egy szakembert. Blogot kell létrehozni, azzal látogatókat gyűjteni, s amikor már tízezres és százezres olvasótábor van, akkor lehet esetleg könyvet kiadni. Bár el lehet azon is gondolkodni, hogy papírkönyv helyett a blog fizetős részét kerüljön kiadásra a könyv. Így még akkor is jobban jártok, ha csak 200 Ft-ot kértek egy ilyen olvasnivalóért. 40 Ft haszon egy többezres könyvből? Elég vicc ez a klasszikus könyvkiadás. Én mindenkinek az online felületet ajánlom, még ha más is, mint egy fizikai valóban is meglévő könyvet olvasni.
Szántai
Sziasztok! Az Amazonon adtam
hétfő - 14:42Sziasztok! Az Amazonon adtam ki tavaly első könyvemet, de szeretném itthon is hasonló módon: ismertek jó POD lehetőségeket? Köszönöm szépen!
Oldalak